SZTE TTIK kutatókonferencia – avagy egy év az arzenátok arzenáljában

Részletek

Készült: 2024. március 28. csütörtök, 09:24

SZTE TTIK kutatókonferencia – avagy egy év az arzenátok arzenáljában

Gimnáziumunk az elmúlt években már többször nyújtott be a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara szervezésében folyó kutatókonferenciára sikeres pályamunkát földrajz, illetve biológia tárgykörben, azonban mint oly sok mást, ezt a kezdeményezést is letörte a koronavírus-járvány, s nem sokkal ezután az ötletgazdák, az ifjú kutatók befejezték gimnáziumi tanulmányaikat. Ennek megfelelően a programban való részvétel érdeklődés hiányában lelohadt, mígnem… Mígnem kémiatanárom, Dr. Mészárosné Verók Mária fejéből ki nem pattant az idea: legyen

egy új vizsgálat tárgya két helyi sajátosság: a rizs és az arzén.

Szarvas a szocialista érában kutatóközpont volt: vizsgálták a mezőgazdaságot fejlesztendő bizonyos idegenhonos kultúrnövények, így például a rizs termesztési lehetőségeit, illetve a föld mélyén található, híresen magas arzéntartalmú artézi víz sajnálatos öntözővízként való alkalmazásának káros hatásait. Ha ilyen víztől a talaj arzénszennyezett lett, a termőterületek korlátlanul rendelkezésre nem állván meg kellett oldani, hogy a termesztett növény ne, vagy csak nagyon kicsiny mennyiségben vegye fel az igen mérgező félfémet növekedése során.

Ezen öntözővizes probléma a politikai rendszer megváltozásával sem szűnt meg, így mindmáig időszerű és szükséges a rizs szennyezettségének csökkentésére irányuló kísérletezés. Magam is ezen analízisbe kapcsolódtam bele, melyet a MATE, a szarvasi kutatóintézetek jogutódja és aktuális fönntartója vezet a Galambosi Rizskísérleti Telepen. A telephely országos szintű génbank is egyben, ha ma Magyarországon bármely gazda arra adná a fejét, hogy rizst szeretne vetni a szántóföldjén, hazai magot szinte bizonyosan kizárólag Galambosból vásárolhat. Foglalkoznak továbbá új fajták nemesítésével, s persze a mindezek genetikai és egyéb jellemzőinek komoly műszeres nyomon követésével is.

A rizst többféle módon lehet nevelni. Leggyakrabban a klasszikus, teljes tenyészidő alatt árasztásos metódust használják, de létezik időszakosan árasztott (a tenyészidőszak egy meghatározott idejében a táblát leszárítják, majd ismét ellepetik bokáig érő vízzel), sőt száraz, úgynevezett esőztető termesztés is. Utóbbi azt jelenti, hogy a természetes csapadékon vagy a lineáros öntözésen túlmenően nem kap a növény vizet, azaz nincs elárasztva. A hosszú évek tapasztalata a következő hipotézisben hozta kapcsolatba az arzénszennyezett talajon nevelt növények szennyezettségét és az öntözés módját: minél közelebb van a szárazhoz a rizstábla kezelése, annál kisebb mennyiségben képes a mérgező elem fölvételére. Ennek oka, hogy a szervetlen arzenátsók anaerob, vagyis levegőtől elzárt körülmények között (ilyen, amikor a rizs töve vízben áll) szerves koordinációs vegyületekké alakulnak át, amelyek tökéletesen megegyeznek egyes tápanyagok szerkezetével (az arzént leszámítva), így azokat a gyökérzet már képes fölvenni, ellentétben a növény számára gyakorlatilag érinthetetlen arzenátionokkal. Kutatásom célja e hipotézis igazolása volt.

A vizsgálódás tárgyául magyar rizsfajtákat választottunk: nevük rendre M 488, Janka, Szellő és Nembo – nem szaktudományos jelleggel megjegyzem, amikor elsőre hallottam e neveket, megfordult a fejemben, hogy a régebbi nemesítésű fajták és a lovak nevezéktana között komoly hasonlóság fedezhető fel (a magyar nemcsak a lovát, a rizsét is szereti). Ezek magjaiból 90 literes tenyészládákba két-két sort vetettünk 2022. május 23-án. Egy-egy fajtából összesen hat ládát vetettünk be, mivel mind a három fentebb említett öntözési módot analizálni akartuk, s egy öntözési móddal fajtánként két ládát kellett vizsgálni: egy normális, illetve egy arzénszennyezett talajt tartalmazót.

A tenyészidőszak lezárultával 2022 szeptemberében learatásra került a rizs, melynek laboratóriumi bevizsgálására 2023-ban került sor. A gyökérzet tömege, a föld fölötti biomassza tömege, a nem steril szemek tömege, valamint mindezek arzénkoncentrációja nyomán levonható, hogy hipotézisünk helyesnek bizonyult: az arzén elsősorban a gyökérzetben halmozódik föl, továbbá az esőztető öntözéshez közelítve egyre kisebb mértékben érzékelhető szennyeződést okoz.

Az eredmények bemutatására a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán került sor 2023. december 8-án. A konferencián a dél-keleti országrészről, ezen túlmenően Sopronból, sőt a határon túlról is képviseltették magukat iskolák a legkülönbözőbb természettudományos kutatási területekről. Igazán izgalmas volt belelátni a nagyüzemi gombatermesztés rejtelmeibe, mely a baromfitelepeken képződő trágyát hasznosítja újra, de érdekes volt a konzervből házilag gyártott kisműhold, a cansat mint a meteorológia egyik lehetséges segédeszköze is, sőt egy jövőbeni intelligens címerezőgépről is hallhatott előadást a konferencia közönsége. Sok új információval és érdekességgel, örömmel tértem aznap estve haza.

Beszámolóm végeztével köszönetem fejezem ki Dr. Mészárosné Verók Máriának, aki mint kémiatanárom megismertetett a lehetőséggel, és a program során legfőbb szakmai segítségem volt, Pécsváradi Antalnak, aki a prezentáció összeállításában segédkezett, továbbá a MATE kutatóintézete részéről Dr. Jancsó Mihálynak, Szakóky Tímea Pálmának és Dr. Szabó Gábornak, akik mint szakmai mentorok kísértek végig utam során. Remélem, szerzett tapasztalataim majd az egyetemen és az életben egyaránt kamatoztatni tudom.

Juhász Gergő 12.C