„Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.” (Zsolt 104,13)

„Amikor pedig jóllaktak, [Jézus] így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba! Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékával, amit meghagytak azok, akik ettek.” (Jn 6,12–13)

Iskolánk múltjáról

Az evangélikus egyházmegyei gyűlés 1802. május 19-én ült össze a templomban, és kimondta a gimnázium megalapítását. Az iskola tanítási tervezete latin nyelvű bölcsészeti-theológiai irányzatú, helyhiány miatt nem Szarvason, hanem Mezőberényben kezdte meg működését.

1802-1834 - mezőberényi évek

A működés anyagi alapjait a hívek adakozása, az épületeket özv. báró Wenckheim Ferencné, Schäfer Jakab és Oertel lelkész bérbevett házában biztosították. A tanítás 1802. november 1-jén 51 tanulóval, Skolka András igazgató vezetésével indult. A tanulók magyarok, németek, szerbek, szlovákok és románok voltak.

1830-tól az addig jól működő iskola helyzete romlott, Szarvason mozgalom indul az áttelepítés érdekében.

1834-1843 - Szarvasra település évei

Az áttelepítés lehetőségét teremtette meg, hogy Tessedik Sámuel iskolája megszűnt, épülete üresen állt, gr. Bolza József komoly adományt ajánlott fel a gimnázium működtetésére: 280 hold szántót, 25 hold botanikus kertet és 2 szárazmalmot. A földesúri adományokat követte az evangélikus egyház adománya, eladva a mezőberényi épületeket, ezek összegét fordították az iskola fejlesztésére.

A tanítási tervezet történeti, nyelvészeti irányzatúvá vált. Az iskola a támogatás ellenére hanyatlani kezdett a tanári kar nézeteltérései és a nem megfelelő vezetés miatt.

1843-1849 - felemelkedés

Ezt a korszakot nevezzük Vajda Péter korának. Intézkedései helyreállították az iskola tekintélyét: megfelelően képzett és emberi tartású tanári gárdát „toborzott” (Ballagi Mór, Greguss Ágost), bevezette a szakrendszerű tanítást, könyvtárat szervezett, ösztöndíjakat alapított, megszüntette a testi fenyítést, nagyobb teret kapott a természettudományok tanítása, önképző társaságot szervezett.

1846. február 10-én bekövetkezett halála nagy veszteség volt, az 1848/1849-es szabadságharc miatt szüneteltették a tanítást (tanárok és diákok álltak honvédnek és nemzetőrnek), csak 1849. október 16-án indul meg újból a munka.

1850-1895 - létharc

A Thun­féle reform előírásai hozzájárultak az oktatási színvonal emelkedéséhez, de sértették a korábbi iskolai autonómiát. Az önzetlen adományok biztosították az intézmény fennmaradását, felemelkedését. Tatay István igazgató a szakszerű oktatást bevezette.

Az 1861/62-es tanévben (Magyarországon 1851-ben) Szarvason megtartották az első érettségi vizsgát. A mienk volt a környék egyetlen evangélikus nyolcosztályos főgimnáziuma, a többi csak négy, vagy hatosztályos és ezeknek tanulói a hiányzó két vagy négy évet itt járták, mert csak itt tehettek érettségi vizsgát.

A kiegyezés után fellendülés következett: gyarapodott a könyvtár, a szertárak felszereltsége, 1861/62-es tanévtől elkezdődött a tanítóképzés is. Az állami tantervet, ami kötelező volt minden államilag támogatott iskolában, Szarvason 1895-ben vezették be.

1895- 1914 – az állami oktatás szervezetében

Az iskola állami tanterv szerint oktatott, de egyházi gimnázium maradt. Az előírások megkívánták új iskola építését. 1905-ben megindult az új iskola építése Baumgarten Sándor budapesti építész tervei alapján, a tanítás 1906. október 2-án indult meg a teljesen felszerelt iskolában.

Az iskola irányítását a tankerületi igazgatóság és az egyházmegye közösen látta el. A felvirágzás Benka Gyula nevéhez köthető, aki ennek az iskolának volt tanítványa, tanára.

1914-1945 – két háború, Trianon

Az I. világháború idején tanárokat, tanulókat hívtak be katonai szolgálatra, bevezették a hadi-érettségit, az épület egy részét katonai kórház céljaira foglalták le.

1930. szeptember 11-én felavatták az internátust, így a vidéki tanulók elhelyezése javult.

A II. világháború miatt a tantestület jelentős része katonai szolgálatra bevonult, helyettük a nyugállományú tanárok végezték az oktatást. A német megszállást követően német hadikórháznak rendezték be az iskolát, ami 1944 októberétől szovjet kórház lett. Az oktatás 1945. januárjában indult meg lehetetlen feltételek között.

1945-1948 – az újjáépítés évei

Az iskola felszerelésének nagy része megrongálódott, az iskola volt és akkori diákjai, tanárai önkéntes munkával megmentettek sok értéket. A kor politikai küzdelmeinek hatását, a tankönyvhiányt a tanárok munkája áthidalta.

1948-1990 – államosítástól a rendszerváltásig

1948. június 30-án kimondták az egyházi iskolák államosítását: megváltozott az iskola élete, irányítása, felügyelete, megtörtént a négy évfolyamos képzés általánossá tétele, 1949-ben megszűnt az internátus, csak 1962-ben kapott az iskola kollégiumot.

Az 1958/59-es tanévben indult az 5 + 1-es (5 tanítási nap + 1 gyakorlati nap) mezőgazdasági és ipari jellegű politechnikai oktatás, a negyedik év végén a tanulók szakmai minősítő vizsgát tehettek, így tanműhelyeket kellett kialakítani.

1959-ben a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Szarvasra helyezése miatt a gimnáziumnak el kellett költöznie a Luther Árvaházba, ami anyagi és erkölcsi kárral járt.

1963/64-es tanévben mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás indult, a végzett tanulók számára jó tovább tanulási lehetőséget biztosított a Mezőgazdasági Főiskola.

1966/67-es tanévet a Vajda Péter u. 20. szám alatt (általános iskolai típusterv), valamint a Kossuth u. 5-7. sz. alatt kezdte intézményünk.

1971/72-ben indult a gép- gyorsíró, igazgatási-ügyviteli ágazatú szakközépiskolai képzés, amihez egy szaktanári álláshelyet és 17 használt írógépet kaptunk. A felszerelést az iskola tanműhelyében készítették el. A képzésforma kiváló eredményekkel szolgálta iskolánk jó hírét.

1975-ben kezdődött a kísérleti jellegű fakultatív oktatás, ennek keretében hivatásos gépjárművezetői és szerelői ismereteket lehetett tanulni, amit három műhely szolgált.

1977-ben az iskola alapításának 175. évfordulóján került felavatásra Vajda Péter szobra az épület előkertjében, a muzeális könyvtár a Múzeum épületébe költözött.

1979-ben került bevezetésre a fakultatív oktatás a gimnáziumi osztályokban, ami megszüntette a gimnáziumi tagozatokat, növelte a tanulócsoportok számát, a tanterem igényeket, az óraszámokat, ezért 1982-ben emeletráépítéssel épült három új tanterem.

1985-től egy gimnáziumi osztályban speciális idegen nyelvi tagozat indult (angol-német nyelv), megnőtt a nyelvvizsgát tevők száma, külföldi tanárok is érkeztek segíteni a munkát. A természettudományok magasabb szintű oktatása a matematika-biológia irányultságú osztályokban történt. A két tagozaton végzett tanulók többségét felvették a felsőfokú intézményekbe.

Szakközépiskolában 1988/89-ben a gép- gyorsíró, igazgatási ügyviteli ágazatot felváltotta a gép- gyorsíró, idegennyelvi (angol) ágazat.

1990-2011 - a rendszerváltástól napjainkig

Az iskolák az önkormányzatok fenntartásába kerültek. Újabb épületcserét értünk meg 1989-ben, a Kossuth u. 5-7. sz. alatti épületet megkapta a Szakmunkásképző, 1991-ben a volt Ifjúsági Ház lett a gimnázium „B" épülete, amiben csak kisebb tantermeket lehetett kialakítani. A Vajda Péter u. 20. sz. alatt hat új tanteremmel bővült az iskola épülete. Bővültek a kollégiumi férőhelyek a Körös-parti üdülő kollégiummá történő átalakításával.

1990/91-es tanévben indult a sportosztály, célja a város két kiemelt sportágának utánpótlást biztosítson, aminek eleget tettek: többször nyertek középiskolai bajnokságot, több tanuló országos ifjúsági válogatott lett. Az 1992/93-as tanévben sor került a 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás bevezetésére.

Szakközépiskolában 1992/93-ban kísérlet történt az általános mezőgazdászképzés beindítására, de ez érdektelenség miatt megszűnt.

1994-től a specialitásainknak számító német nyelvből, majd biológiából (Koren István botanikai verseny) rendez iskolánk megyei szintű tanulmányi versenyeket. Létrejött a Szarvasi Vajda Péter Alapítvány, alapítványi bálokat szervez évente, útjára indult az évkönyv.

Szakközépiskolában 1995/96-ban informatikai beruházás nyomán indult az informatikai szakcsoport világbanki programmal.

1998-2003 között megtörtént az iskola épületének teljes rekonstrukciója, sportcsarnokkal való bővítése, Körös-parti ingatlan elvétele.

Szakközépiskolai képzésünk 1998-ban középfokú ügyintéző titkár, 2000-ben gazdasági informatikus képzéssel bővült.

2003-2004 kezdődött a gimnáziumi nyelvi előkészítő képzés, szakközépiskolában az irodavezető középszintű képzésfajta. Az iskola épületének környékének díszítése, díjazottak arcképcsarnoka elindítása.

2004-2007 Egyre nehezedő körülmények közötti munka. Szakközépiskolában 2005/06-ban számítástechnikai szoftverüzemeltető képzéssel bővült a kínálat.

2007-11 az összevonás évei, harc az egyedi, a Vajdás kép fenntartásáért (évente változó elnevezések, redukálás tiszta gimnáziummá, kollégium elcsatolása, stb.)

Iskolánk 2012. szeptember 1-jén ismét Evangélikus Gimnáziumként nyitotta meg kapuit, végre újra visszatérhettünk a 210 éves gyökereinkhez.

 

2014-

Iskolánk 2014 augusztusában ismét költözött. Az Újtemplom mellett álló, szépen felújított épületben kezdtük meg a tanévet. 

 

  • foteri_ep
  • muzeum_ep
  • ped_kar_ep
  • regi_cimer
  • szakisk_ep

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen